Hírek

Részletek

Készült: 2019. november 04. hétfő, 12:51

A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett.

Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok, az asztalról nem hiányozhatott egy libafogás és az újbor.

A hagyomány szerint ilyenkor a fiatal libából készült sültek kerültek az asztalra. Befűtötték a kemencét, és nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütötték a szárnyast. A csontokból még az elkövetkező téli időjárást is megtudták jósolni. Ha barna volt, esős, ha fehér akkor havas telet vártak.

Néhol tartják a szokást, miszerint Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részébõl. Innen ered „püspökfalat” szavunk is. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Viszont aki spicces lesz a bortól Márton-napján, az a következõ évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól.

A pásztorok ilyenkor egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje.

A köztudatban ma már ezzel a nappal kapcsolatban a Márton-napi lakomák a legismertebbek. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Úgy hitték minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal.

Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.

Egerszalókon is készülünk a Márton napi libaságokra. Legyenek a vendégeink és ne hagyják ki a libás falatokat és az újbort.

A rendezvény részletei itt.